Bøker av Molnár Andrea

Irásom többféle témát megjelenít a biztonságpolitikai tartalmú eszmefutamoktól kezdve a vallástudományt érint¿ reflexiókon át egészen az irodalomtörténeti elmélkedésig, melyet ad absurdum egy soá novella, és egy önéletrajzi ihletés¿ elmélkedés követ, történeti h¿séggel írva le életutam szakmai állomásait. Az elmúlt 30 évben ''elkövetett'' irományaim esszenciája ez a könyv, a szívemnek legkedvesebb témafelvetések ''csokra'' mely rávilágít egy alapvet¿ jellemvonásomra: kissé fura szerzet vagyok a gondolkodási sémáimat illet¿en.

Els¿ olvasatra a nemzeti kormányok politikai stratégiájának létfontosságú részét alkotó biztonságpolitika tézisei és a teológiai igazságok aligha egybevethet¿ek, hiszen jellegüket, szubsztanciájukat tekintve nem kompatibilesek egymással. Való igaz, hogy miközben a XX. században színre lép¿ biztonságpolitika az egyes nemzetekben az államhatalmat megjelenít¿ személy, illetve csoport és a ¿háttérstábot¿ alkotó szakért¿i elit által formált politikai-diplomáciai-katonai man¿verezés tudománya, addig a teológia Isten személyének, a theosznak a logosz, vagyis a Mindenható szava alapján, kijelentésb¿l való megismerésére irányuló vizsgálódás. Mindezzel együtt, ha a kezdeti képletes fejcsóválás után kezünkbe vesszük a Szentírást, a kissé szkeptikus érzület minden bizonnyal alábbhagy, hiszen meglep¿ felfedezést tehetünk: számtalan utalás található arra, hogy Isten tevékenységének egyik fontos eleme, szakzsargonnal élve ¿biztonságpolitikai koncepciójának¿ lényegi része a védelem, az oltalom szavatolása, els¿sorban az ¿ két választott-kihívott népe, Izrael és az Egyház, de általánosságban az egész emberi nem számára.